A tartósítóipar hámozatlan, továbbá hámozott egész és darabolt formában, különböző nagyságú kiszerelésben forgalmazza a körtét. Gyümölcsfajtától függően fehér, krémsárgás, zöldesfehér. Íze, illata kellemes, fűszeresen aromás.

Nyári körtefajták:

• Arabitka: kicsi, széles, kerekded. Gyümölcsének külső felülete citromsárga színű, húsa fehér, közepesen bő levű. Íze édeskés, gyenge illatú.
• Clapp kedveltje: szabályos körte alakú, húsa fehér, olvadó, bő levű. Éretten a magja körül gyakran puhul, szottyosodik. Íze kiváló, kissé fűszeres illatú.
• Kálmánkörte: jellegzetesen nyakas, barnás, sárgás színű, gyümölcse igen édes, jó zamatú. Nem teljesen érett állapotban fanyar, féléretten pedig néha kásás.
• Vilmoskörte: gyümölcse középnagy, kissé megnyúlt alakú, színe citromsárga, apró barna petyekkel. Húsa fehér, bő levű, kellemes zamatú, jellegzetes illatú, ritkán kissé kövecses a húsa.

Őszi körtefajták:

• Diel-vajkörte: gyümölcse nagy, héja vastag, kissé érdes felületű. Húsa fehéres sárga, olvadó, a magház körül néha kövecses. Íze édes, kellemes zamatú.
• Hardy-vajkörte: gyümölcse jellegzetesen bronzvörös, széles, tojásdad alakú, középnagyságú. Húsa zöldesfehér, szemcsés, kiváló édes-savas ízű, bőséges lével rendelkezik.

Téli körtefajták:

• Serres Olivér: gyümölcse középnagy, erősen lapított, alma alakú, héja kemény, sárgászöld. Húsa sárgásfehér, olvadó, bő levű, finoman savas, fűszeres. A magház körül kissé kövecses.
• Téli esperes: gyümölcse középnagy, széles, szabálytalan hengeres alakú, sárgászöld színű. Húsa vajszínű, édes, enyhén savanykás, fűszeres. Kövecsesedésre hajlamos.

A tartósítóipar hámozatlan egész, hámozatlan és hámozott felezett formában, különböző nagyságú üvegekben és fémdobozokban kiszerelve sárgabarackbefőttként forgalmazza. A sárgabarckízüvegben 0,45-6,3 kg-os unipack, formapack csomagolásban pedig 200-300 g-os kiszerelésben kerül a piacra.

Ezen kívűl létezik még sárgabarackfűzér, vagyis a levegőn szárított sárgabarack, a napon szárítás egyik formája, aszalás ismét tért hódít világszerte.

• Magyar kajszi: gyümölcse csaknem szabályos gömb alakú, színe narancssárga, piros foltokkal. Húsa bő levű, gyengén rostos, sötétsárga színű, magvaló. Íze gyengén savas, közepesen édes, sajátos zamatú.
• Kécskei rózsa: gyümölcse lapított, enyhén megnyúlt alakú. Héja narancssárga, élénkpiros árnyalatokkal. Húsa sötétebb sárga, rostos, bő levű, kellemes ízű.
• Ligeti óriás: gyümölcse nyúlt, oldalról lapított. Héja narancssárga színű, kárminpirossal fedett, ill. pontozott. Húsa kemény, bő levű, kellemes zamatú.
• Szegedi mammut: gyümölcse tojásded alakú, héja narancssárga alapon kárminpiros foltokkal fedett. Húsa középkemény, éretten bő levű, kellemes ízű.

Három fő fajta érdemel említést a Kecskeméti vörös húsú (kis gyümölcsű), a Szentesi sárga húsú (kis gyümölcsű)  és a Csányi (nagy gyümölcsű fajta):

• Kecskeméti vörös húsú: kis gyümölcsű fajta. Gömb alakú, bordázott felületű, vékony héjú. A héj színe középzöld, sötétzöld váltakozással. Húsának színe vérpiros, magja apró, világosbarna.
• Szentesi sárga húsú: termése kissé nyújtott gömb alakú, gyengén bordázott. A héjának színe csíkos, világoszöld alapon sötétzöld. A hús színe világossárga, magja nagy, barna színű.
• Csányi (Hevesből): nagy gyümölcsű fajta. Gömb alakú, sima felületű, sötétzöld színű. Húsa vérvörösben pompázik, kicsi magja van. Átlagsúlya 6-9 kg.

A hűtőipar gyorsfagyasztott, hámozott, cikkekre vagy kockákra vágott almát forgalmaz.

A tartósítóipar hámozott egész és hámozott darabolt almabefőtett, almapürét, almadzsemet különböző mennyiségű, űrtartalmú üvegkiszerelésben készít.

A szárított alma, a tartósítás ősi formája, újra feléled. Az aszálás nyomán a szárazanyag- és a cukortartalom fokozódik, de a vitamintartalom jobbára elvész.

Nyári alamafajták:

• Asztraháni piros: gyümölcse majdnem egész felületén liláspiros, hamvas. Húsa fehér, tömött, jellegzetesen savas, üdítő ízű.
• Ceglédi piros: kúpos alakú, bordázott, felülete nagy részén élénkpiros. Húsa fehér, félkemény, kellemesen savanykás, fűszeres ízű.
• Nyári fontos: gyümölcse lapos, nagyméretű, féloldalas. Erősen savas jellegű, inkább rétesnek alkalmazzuk.

Őszi almafajták:

• Egri piros: középnagyságú, kúpos alakú, felülete enyhén bordázott. Színe az élénkpirostól a sötétbordóig változik. Fehér húsú, kellemes ízű.
• Gravansteini: gyümölcse nagy, lapított gömb alakú zöldes-aranysárga, piros csíkozott felülettel. Húsa sárgásfehér, lédús, illatos és kíváló az íze.

Téli almafajták:

• Batul: szabályos gömb alakú, zöldessárga, ill halványpiros. Bő leve, fehér húsa és savanykás íze jellemzi.
• Golden Delicious: középnagyságú, zöldessárga, éretten szalmasárga színű. Húsa sárgásfehér, bő levű, illatos, enyhén fűszeres zamatú.
• Húsvéti rozmaring: gyümölcse hosszúkás, tompakúpú, a napos oldalon pirosas, zöldessárga. Héja friss tapintású, vastag. Húsa kemény, zöldesfehér, lédús, kissé savanykás.
• Jonatán: hazánk legnagyobb mennyiségben termelt gyümölcse. Alakja gömbölyded, színe éretten világossárga színű, kárminpirossal fedett. Húsa sárgásfehér, tömött, éretten lédús. Jellegzetes illata van, édeskés zamata.
• Kanadai renet: nagy, lapított gömb alakú, bordás gyümölcseinek héja zöldessárga színű, egész felületén sűrűn pontozott. Húsa tömött, sárgásfehér, kellemesen savanykás, fűszeres zamatú.
• Londoni Pepin: gyümölcse középnagyságú, a csésze felől erősen bordás. Citromsárga színű héja, a napos oldalán enyhén pirosas, zsíros tapintású.
• Starking: gyümölcse nagy, megnyúlt kúp alakú, erősen bordás. Héjának színe kárminpiros, apró fehér pontokkal. Húsa sárgásfehér, bő levű, íze édes, jellegtesen fűszeres zamatú. 

Csiperkegomba: Ez a fajta vadon is és termesztett formában is megtalálhatóak. A vadon termő réteken, tisztásokon, az erdő szélén található. Két évszakban fordul elő: nyáron és ősszel. A termesztett pedig egész évben rendelkezésre áll. Kalapja fehéres, krémszínű vagy halvány barna. Vastag húsa van, félgömb alakú. Lemezei rózsaszínből feketére változnak. A friss gombának kellemes illata van.

Kucsmagomba:Ebből a fajtából inkább csak két félét alkalmazunk. A hegyes és az ízletes gombát. A hegyes kucsmagombára jellemző: süvege hegyesen kúpos, gödrös, felülete hosszúkás. Húsa puha, törékeny. Jó íze van, viszont liszt szaga jellemző rá. Erdőszéleken, bokros helyeken található, kora tavasszal. Az ízletes kucsmagombára jellemző: kucsmára hasonlít, méhsejtszerű mélyedésekkel borított gödrös felülete gömbölyű vagy tojás alakú. Színe okkersárga, belseje üres. Húsa fehér, törékeny. Kellemes ízű, liszt szagú. Mezőn, erdőszélen, bokros helyeken terem, tavasszal.

Laskagomba: ezek termeszthető gombák közé tartoznak, ill megtalálhatóak kisebb-nagyobb csoportokban, erdőkben az elhalt ágakon vagy élő fák nyílásain, nyáron terem. Van nyári és késői laskagomba fajta. Nyári laskagomba: kalapja féloldalas, színe változatos, sárga, okker és fehér, lemezei krémszínűek. A késői laska: előfordulása lehet lombos fák törzsén, nagyobb csoportokban mutatkozik, ősszel. Kalapja féloldalas, színe változó, szürkés, barnás vagy kékes. Lemezei és kis tönkje fehér színű.  A termesztett fajtának húsa kevésbé rostos, mint a vadon termőé.

Őzlábgomba: Nagy őzlábgomba néven nevezetes. Erdőszéleken, ligetes helyeken májustól novemberig terem. Fiatalon kalapja tojásra hasonlít, később ernyőszerű. 10-15 cm átmérőjű is előfordul belőle. Színe barnás, Lemezei fehérek. Tönkje nem alkalmas fogyasztásra, puha húsú kalapjának íze jó.

 
Rizike: Fenyőfélék alatt terem, ősz tájékán. Kalapja fiatalon domború, majd lapos lesz és közepén bemélyed. Húsa roppanós, narancsvörös levet enged, de levegőn bezöldűl. Gyümölcs illata van, kiváló ízű.
 

Rókagomba: Sárga rókagomba néven ismeretes (tojásgomba). Nyártól őszig terem, lombos- és fenyőerdőkben található. Tölcsér alakú, sárga színű. Kalapja hullámos szélű, sárgás-fehér színű húsa van, tömör. Barackhoz hasonló illatú, ízesítésre kiválóan alkalmas.

Szegfűgomba: Mezei szegfűgomba néven ismeretes (csirke- vagy harmatgomba). Kicsi, egyszínű, halványbarnás. Kalapja félgömb alakú, fakó okkersárga színű, sima, szélén bordás. Lemezei ritkák, világosabb, mint a kalap színe. Illata fűszeres, íze kellemes. Fűben, legelőn, erdei tisztásokon terem. Megtalálható kora tavasztól, késő őszig, eső után nagyobb csoportokban.

Vargánya: Úrigomba más néven. Két féle található belőle, az ízletes vagy nyári vargánya és a királyvargánya. Ízletes: lombos- és fenyőerdőkben, nyártól őszig található meg. Nagy termetű, vastag húsú, -tönkű. Kalapja barna színű, domború. Húsa fehér színű, szaga jellegzetes. Jó íze van. A királyvargánya kalapja rózsásvörös, húsa vastag, tönkje sárga. Lombos erdőkben található, nyáron és ősszel. Íze kitűnő.

Szarvasgomba: Nehezen beszerezhető, drága gombafajta. Kitűnő ízű. Szimbiózisban él a fákkal, a föld alatt 10 és 30 cm-rel található meg. Íze nem egységes, nagyon eltérő, változatos, ugyanakkor kitűnő. Nehezen megtalálható a természetben. Általában a telepek körül kiégett füvet találhatunk, esetleg vadtúrásokat. Sok fajtát különböztetünk meg ezekből:  a leghíresebb a Tuber melanosporum, mely sok néven megtalálható. Hívják fekete-, francia- vagy périgordi szarvasgombának. Dél-Európában található, sok helyen. Hazánkban nem terem ez a fajta. Magyarországon  a legelterjedtebb a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) , mely igen ízletes, határozott karakterű gomba. Ezen kívűl megterem a téli szarvasgomba is (Tuber brumale). Hazánkban is megtalálható a ritka és igen értékes piroshúsú, másnéven isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum), melyet máshol fehér a néven emlegetnek (truffle blanc, white truffle). Olaszországban nagyobb mennyiségben, könnyebben megtalálható, ezért piedmonti gombának is nevezik. Ez a fajta a legdrágább szarvasgomba, nagyon sokan ízletesebbnek tartják, mint a franciák kedvencét, a fekete szarvasgombát (Tuber melanosporum). Létezik még fehér szarvasgomba (Choirmyces meandiformis), Magyarországon gyakori homoki szarvasgomba (Terfezia terfezoides), melynek különlegessége, az édes íze.