Zöldbab:

• Korai vaj: szálkamentes bokorbab. Hüvelye viaszsárga, kissé hajlított, húsos, keresztmetszete kör alakú, hossza 10-12 cm. Felhasználása levesnek, főzeléknek a legalkalmasabb.
• Budai piaci: szálkamentes bokorbab, hüvelye világossárga, 12-16 cm hosszú, széles, lapos, jellegzetesen lédús. Köretnek, továbbá bundázva és kisütve, hidegmártásokkal előételként kiváló.
• Harvester: zöldhüvelyű, szálkamentes bokorbab. Hüvelye henger alakú, hossza 10-14 cm. Angolosan, lengyelesen, franciásan kiváló köret.
• Juliska: karósbab, hüvelye 20-22 cm hosszú, 2 cm széles, lapos, színe sárga. Érés folyamán viszonylag gyorsabban rostozódik. Babsalátának, rakott babnak a legalkalmasabb.
• Ceruzabab: az eddig felsoroltaknál kisebb, zöld hüvelyű, igen zsenge, szálkátlan, hüvelyes babfajta. Kiváló köret, előétel.

Mirelite gyorsfagyasztott zöldbab:

A gyorsfagyasztásra kerülő ismertebb zöldbabfajták a Harvester, valamint a Budai piaci. A zöld, ill. sárga hüvelyű babot 13-26 mm-es hosszúságú darabokra vágják, s első és másodosztályú minőségben ömlesztve, 300, ill. 500 g-os dobozokba kiszerelve forgalmazzák. Különleges készítmény az egészben gyorsfagyasztott 50-120 mm hosszú ceruzabab. Felhasználása a frissel egyenértékű.

Konzerv zöldbab:

A hüvelyes zöldbabok közül leginkább a Budai piaci, továbbá a Korai vaj kerül tartósításra. Gépi úton tisztítják, mossák, majd egészben vagy vágva előfőzik, végül ízesített, azaz enyhén sós vagy ecetes-sós felöntőlével ellátva üvegekbe vagy dobozokba töltik és zárják. Sterilezéssel hőkezelve tartósítják. Felhasználható levesnek, főzeléknek, hideg salátának, rakott babnak.

Szárazbab fajták:

• Tétényi közép: szemei fehérek, telt tojásdad alakúak, a szem vége elgömbölyödik, hossza 10-14 mm, vastagsága 6-8 mm. Héja zománcosan fénylő. Sóletnek a legalkalmasabb.
• Tápiógyöngy: szemei fehérek, héja vékony és fénylő. Alakja tojásdad, tompán legömbölyített végű, hossza 5-6 mm, vastagsága 4-5 mm. Szemes bableveshez kiválóan alkalmas.
• Fürjbab: színes szárazbab fajta. Színe egészen világosbarna, piros vagy kék erezéssel. Alakja gömbölyded, kissé lapított, enyhén vese alakú. Levesnek és salátának is kiváló.
• Barnabab: szemei fénylő barnák, hosszúkásak, kissé lapítottak, a szemek vége tompán gömbölyített. Főzeléknek, levesnek, sólethez kiválóan alkalmas.

Szójabab:

Fehérjében igen gazdag, zsírsavakban és lecitinben gazdagabb, mint a többi hüvelyes. A szójababban lévő teljes fehérje, a burgonyán kívül, más növényi élelmiszerben nem található meg. Táplálkozásbiológiai értéke a magasabb fehérje- és az alacsonyabb szénhidráttartalma miatt lényegesen kedvezőbb, mint a fejtett babé. Optimális arányban található benne az emberi test felépítéséhez szükséges, nélkülözhetetlen aminósav. Magja kissé megnyúlt, gömb alakú. Színe okkersárga, zöld, barna vagy fekete.

Konzerv szójabab:

Natúr szójababkonzerv: formaüvegekben kiszerelve kerül forgalomba. A konzerv szójabab főzést nem igényel, csak a befejező konyhaműveleteket kell elvégezni. Szójababgulyás, szójababsaláta, szójababfőzelék készíthető belőle.

A szójalisztet kg-os zacskóban forgalmazzák. Járulékos anyagként használjuk. Mártásnak kiváló, továbbá pástétomokhoz, galantinokhoz 5-20 %-os arányban. A szójababból olajat is készítenek.

Csiperkegomba: Ez a fajta vadon is és termesztett formában is megtalálhatóak. A vadon termő réteken, tisztásokon, az erdő szélén található. Két évszakban fordul elő: nyáron és ősszel. A termesztett pedig egész évben rendelkezésre áll. Kalapja fehéres, krémszínű vagy halvány barna. Vastag húsa van, félgömb alakú. Lemezei rózsaszínből feketére változnak. A friss gombának kellemes illata van.

Kucsmagomba:Ebből a fajtából inkább csak két félét alkalmazunk. A hegyes és az ízletes gombát. A hegyes kucsmagombára jellemző: süvege hegyesen kúpos, gödrös, felülete hosszúkás. Húsa puha, törékeny. Jó íze van, viszont liszt szaga jellemző rá. Erdőszéleken, bokros helyeken található, kora tavasszal. Az ízletes kucsmagombára jellemző: kucsmára hasonlít, méhsejtszerű mélyedésekkel borított gödrös felülete gömbölyű vagy tojás alakú. Színe okkersárga, belseje üres. Húsa fehér, törékeny. Kellemes ízű, liszt szagú. Mezőn, erdőszélen, bokros helyeken terem, tavasszal.

Laskagomba: ezek termeszthető gombák közé tartoznak, ill megtalálhatóak kisebb-nagyobb csoportokban, erdőkben az elhalt ágakon vagy élő fák nyílásain, nyáron terem. Van nyári és késői laskagomba fajta. Nyári laskagomba: kalapja féloldalas, színe változatos, sárga, okker és fehér, lemezei krémszínűek. A késői laska: előfordulása lehet lombos fák törzsén, nagyobb csoportokban mutatkozik, ősszel. Kalapja féloldalas, színe változó, szürkés, barnás vagy kékes. Lemezei és kis tönkje fehér színű.  A termesztett fajtának húsa kevésbé rostos, mint a vadon termőé.

Őzlábgomba: Nagy őzlábgomba néven nevezetes. Erdőszéleken, ligetes helyeken májustól novemberig terem. Fiatalon kalapja tojásra hasonlít, később ernyőszerű. 10-15 cm átmérőjű is előfordul belőle. Színe barnás, Lemezei fehérek. Tönkje nem alkalmas fogyasztásra, puha húsú kalapjának íze jó.

 
Rizike: Fenyőfélék alatt terem, ősz tájékán. Kalapja fiatalon domború, majd lapos lesz és közepén bemélyed. Húsa roppanós, narancsvörös levet enged, de levegőn bezöldűl. Gyümölcs illata van, kiváló ízű.
 

Rókagomba: Sárga rókagomba néven ismeretes (tojásgomba). Nyártól őszig terem, lombos- és fenyőerdőkben található. Tölcsér alakú, sárga színű. Kalapja hullámos szélű, sárgás-fehér színű húsa van, tömör. Barackhoz hasonló illatú, ízesítésre kiválóan alkalmas.

Szegfűgomba: Mezei szegfűgomba néven ismeretes (csirke- vagy harmatgomba). Kicsi, egyszínű, halványbarnás. Kalapja félgömb alakú, fakó okkersárga színű, sima, szélén bordás. Lemezei ritkák, világosabb, mint a kalap színe. Illata fűszeres, íze kellemes. Fűben, legelőn, erdei tisztásokon terem. Megtalálható kora tavasztól, késő őszig, eső után nagyobb csoportokban.

Vargánya: Úrigomba más néven. Két féle található belőle, az ízletes vagy nyári vargánya és a királyvargánya. Ízletes: lombos- és fenyőerdőkben, nyártól őszig található meg. Nagy termetű, vastag húsú, -tönkű. Kalapja barna színű, domború. Húsa fehér színű, szaga jellegzetes. Jó íze van. A királyvargánya kalapja rózsásvörös, húsa vastag, tönkje sárga. Lombos erdőkben található, nyáron és ősszel. Íze kitűnő.

Szarvasgomba: Nehezen beszerezhető, drága gombafajta. Kitűnő ízű. Szimbiózisban él a fákkal, a föld alatt 10 és 30 cm-rel található meg. Íze nem egységes, nagyon eltérő, változatos, ugyanakkor kitűnő. Nehezen megtalálható a természetben. Általában a telepek körül kiégett füvet találhatunk, esetleg vadtúrásokat. Sok fajtát különböztetünk meg ezekből:  a leghíresebb a Tuber melanosporum, mely sok néven megtalálható. Hívják fekete-, francia- vagy périgordi szarvasgombának. Dél-Európában található, sok helyen. Hazánkban nem terem ez a fajta. Magyarországon  a legelterjedtebb a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) , mely igen ízletes, határozott karakterű gomba. Ezen kívűl megterem a téli szarvasgomba is (Tuber brumale). Hazánkban is megtalálható a ritka és igen értékes piroshúsú, másnéven isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum), melyet máshol fehér a néven emlegetnek (truffle blanc, white truffle). Olaszországban nagyobb mennyiségben, könnyebben megtalálható, ezért piedmonti gombának is nevezik. Ez a fajta a legdrágább szarvasgomba, nagyon sokan ízletesebbnek tartják, mint a franciák kedvencét, a fekete szarvasgombát (Tuber melanosporum). Létezik még fehér szarvasgomba (Choirmyces meandiformis), Magyarországon gyakori homoki szarvasgomba (Terfezia terfezoides), melynek különlegessége, az édes íze.