Csiperkegomba: Ez a fajta vadon is és termesztett formában is megtalálhatóak. A vadon termő réteken, tisztásokon, az erdő szélén található. Két évszakban fordul elő: nyáron és ősszel. A termesztett pedig egész évben rendelkezésre áll. Kalapja fehéres, krémszínű vagy halvány barna. Vastag húsa van, félgömb alakú. Lemezei rózsaszínből feketére változnak. A friss gombának kellemes illata van.

Kucsmagomba:Ebből a fajtából inkább csak két félét alkalmazunk. A hegyes és az ízletes gombát. A hegyes kucsmagombára jellemző: süvege hegyesen kúpos, gödrös, felülete hosszúkás. Húsa puha, törékeny. Jó íze van, viszont liszt szaga jellemző rá. Erdőszéleken, bokros helyeken található, kora tavasszal. Az ízletes kucsmagombára jellemző: kucsmára hasonlít, méhsejtszerű mélyedésekkel borított gödrös felülete gömbölyű vagy tojás alakú. Színe okkersárga, belseje üres. Húsa fehér, törékeny. Kellemes ízű, liszt szagú. Mezőn, erdőszélen, bokros helyeken terem, tavasszal.

Laskagomba: ezek termeszthető gombák közé tartoznak, ill megtalálhatóak kisebb-nagyobb csoportokban, erdőkben az elhalt ágakon vagy élő fák nyílásain, nyáron terem. Van nyári és késői laskagomba fajta. Nyári laskagomba: kalapja féloldalas, színe változatos, sárga, okker és fehér, lemezei krémszínűek. A késői laska: előfordulása lehet lombos fák törzsén, nagyobb csoportokban mutatkozik, ősszel. Kalapja féloldalas, színe változó, szürkés, barnás vagy kékes. Lemezei és kis tönkje fehér színű.  A termesztett fajtának húsa kevésbé rostos, mint a vadon termőé.

Őzlábgomba: Nagy őzlábgomba néven nevezetes. Erdőszéleken, ligetes helyeken májustól novemberig terem. Fiatalon kalapja tojásra hasonlít, később ernyőszerű. 10-15 cm átmérőjű is előfordul belőle. Színe barnás, Lemezei fehérek. Tönkje nem alkalmas fogyasztásra, puha húsú kalapjának íze jó.

 
Rizike: Fenyőfélék alatt terem, ősz tájékán. Kalapja fiatalon domború, majd lapos lesz és közepén bemélyed. Húsa roppanós, narancsvörös levet enged, de levegőn bezöldűl. Gyümölcs illata van, kiváló ízű.
 

Rókagomba: Sárga rókagomba néven ismeretes (tojásgomba). Nyártól őszig terem, lombos- és fenyőerdőkben található. Tölcsér alakú, sárga színű. Kalapja hullámos szélű, sárgás-fehér színű húsa van, tömör. Barackhoz hasonló illatú, ízesítésre kiválóan alkalmas.

Szegfűgomba: Mezei szegfűgomba néven ismeretes (csirke- vagy harmatgomba). Kicsi, egyszínű, halványbarnás. Kalapja félgömb alakú, fakó okkersárga színű, sima, szélén bordás. Lemezei ritkák, világosabb, mint a kalap színe. Illata fűszeres, íze kellemes. Fűben, legelőn, erdei tisztásokon terem. Megtalálható kora tavasztól, késő őszig, eső után nagyobb csoportokban.

Vargánya: Úrigomba más néven. Két féle található belőle, az ízletes vagy nyári vargánya és a királyvargánya. Ízletes: lombos- és fenyőerdőkben, nyártól őszig található meg. Nagy termetű, vastag húsú, -tönkű. Kalapja barna színű, domború. Húsa fehér színű, szaga jellegzetes. Jó íze van. A királyvargánya kalapja rózsásvörös, húsa vastag, tönkje sárga. Lombos erdőkben található, nyáron és ősszel. Íze kitűnő.

Szarvasgomba: Nehezen beszerezhető, drága gombafajta. Kitűnő ízű. Szimbiózisban él a fákkal, a föld alatt 10 és 30 cm-rel található meg. Íze nem egységes, nagyon eltérő, változatos, ugyanakkor kitűnő. Nehezen megtalálható a természetben. Általában a telepek körül kiégett füvet találhatunk, esetleg vadtúrásokat. Sok fajtát különböztetünk meg ezekből:  a leghíresebb a Tuber melanosporum, mely sok néven megtalálható. Hívják fekete-, francia- vagy périgordi szarvasgombának. Dél-Európában található, sok helyen. Hazánkban nem terem ez a fajta. Magyarországon  a legelterjedtebb a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) , mely igen ízletes, határozott karakterű gomba. Ezen kívűl megterem a téli szarvasgomba is (Tuber brumale). Hazánkban is megtalálható a ritka és igen értékes piroshúsú, másnéven isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum), melyet máshol fehér a néven emlegetnek (truffle blanc, white truffle). Olaszországban nagyobb mennyiségben, könnyebben megtalálható, ezért piedmonti gombának is nevezik. Ez a fajta a legdrágább szarvasgomba, nagyon sokan ízletesebbnek tartják, mint a franciák kedvencét, a fekete szarvasgombát (Tuber melanosporum). Létezik még fehér szarvasgomba (Choirmyces meandiformis), Magyarországon gyakori homoki szarvasgomba (Terfezia terfezoides), melynek különlegessége, az édes íze.